Reménytelen remény...

A szerelem amely gyökeret ereszt a szívembe és nem enged....

 

Mint csillagok ölén a fénylő sugár,

vártam a nappalok után az éjszakát.

Vártam, hogy eljöjj!

Vártam, hogy itt légy!

Reménytelen vágyak csillagánál,

csak vártam, csak vártam az estét!

Ölelj és reszkess, karjaiddal

fond át testem,

mint átfonják lelkem a gondolatok,

Feldúlt érzések, indulatok!

Csak tiéd...

Amikor a távolság elválaszt, akkor szellemünk láthatatlanul lép ki testünkből és keresi a tiszta, vágyakkal teli szentélyét örökké, a másik felét, a szerelmet, a nagy őt.

Csak tiéd száz meg száz pillanat,

Csókot lopsz még jő a pirkadat.

Miénk az álmok évada,

Kéjtől izzó az éjszaka!

Puha vágy siklik paplan alatt,

tested csak egy árnyék marad.

Hát lágyan ölelj újra át,

élvezd velem az éjszakát!

Tombolj velem szellem szerelem,

Lépj át a végtelen tereken

Élvezd a démont is bennem,

Gyere hát szeresd a testem!

Oldal: szerelmes verseim 2.
Zephyrke honlapja - © 2008 - 2024 - zehphyrke.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat